Kert

A természet ad, csak alázattal kell közelíteni

  

Tele vagyok lelkesedéssel és derűvel. Úgy érzem, loholok a terveim, álmaim nyomában. Osztódok a gyermekek, a férjem, a kert, az erdő és az olvasmányaim között. Legszívesebben egyszerre szippantanék be minden tudást.

  

A legnagyszerűbb érzés, hogy mindez csodálatos napfényben történik. Imádom a tavaszt. Elég volt a bezártságból. 

A kertben előbújtak az első kis zöldek; retek, borsó, spenót, hagyma és már mutatkozik jelképesen a saláta gyenge kis levélkéje.

 Napról napra fejlődik minden és én rohanok ki, hogy hálámmal körbeöleljem a kertemet. 

Imádom az ébredéseket, mindegyiknek van célja. Minden egyes nap motivál valamire. Bár az időgazdálkodásom sosem volt kielégítő, mert mindent egyszerre csinálnék. Játék a gyermekekkel, séta az erdőben, tevékenykedés a kertben, alkotás a konyhában, a lakás tavaszi díszítgetése….olvasás, olvasás, olvasás.  

Házimunka meg mindig akad. Na jó, nem panaszkodom, mert elég sokminden belefér egy napba egyelőre… 

Amíg el nem kezdődik a mókuskerék.

  Tegnap Anitával, a barátnőmmel és a gyermekeimmel az erdőt jártuk. Gyönyörű, mesés az erdő ébredése. Friss, zöld illat. Elvarázsol, mindig. Legszívesebben lefeküdtem volna a fűbe és szívtam volna magamba a napfényt és az illatokat. Na, de csemetéim nem ilyen türelmesek. Luca lánykám türelmetlenül kereste a gyűjtenivalót, hiszen sóskagyűjtést terveztünk. Lábacskáival szelte a hepehupás talajt, kóstolt és kóstolt rendületlenül. Először az erőtlenke sóskalevélkéket, aztán a turbolyát. Mivel a sóska még elég gyerekcipőben járt, turbolyát gyűjtöttünk. Ánizsos illatában fürödtünk közben. A kiruccanás nem volt annyira felhőtlen, mert Boróka lányom, aki alig múlt 1 éves, beleesett a csalánba, keserves sírás közepette mutatta hólyagos kis hüvelykujját. A gyűjtögetés 2 csokornál befejeződött. Luca hazafelé is majszolgatott. Alig tudtuk terelgetni.

Itthon aztán az aszalógépben megszárítottam a turbolyaleveleket és porrá morzsoltam. Zöldital hozzávalónak szánom. Lányom teát is kért belőle, úgyhogy azt is elkortyolgattuk egy kis akácmézzel. Kellemes íze volt. Leginkább az ánizsra hasonlít. Állítólag jó az emésztésre és kiváló vértisztító. Barátnőm pestot készített belőle. Hiába, a konyha ördöge, …a mondás szerint, nem is tudom, miért nem angyala? Inkább ő is egy gasztroangyal!

  Ma tyúkhúrt szedtem a kertünk széléről. Most szárítom. Ma még elvetettem a bevásárló körútról hazahozott vajretek magvakat és a mángoldot is. Mindig gondban vagyok, mit hova vessek. Összeolvastam mindent a növénytársításokról, és arról, melyik növény milyen kártevőktől védi a másikat. Nahát a mi kis konyhakertünkben nem lehet minden kritériumnak megfelelni. Így is perceket töltök az ágyások között járkálva, melyik növény hol legyen. Aztán mikor elvetem, biztos olvasok valami újabb információt, és aztán azon kesergek, miért nem voltam következetesebb. Idén figyelembe vettem a vetésforgó problémakört is. És tanulmányoztam a holdnaptárt.

  A répa köré dughagymát ültettem, illetve metélőhagyma csokrocskákat. Állítólag megvédik a répalégytől a répát. Azt is olvastam, hogy a murkot csak estefelé jó egyelni, mert a répalégy abban a napszakban nem aktív. A hagyma illata pedig elnyomja a répa édeskés illatát, így a répalégy nem „kívánja meg”, s nem veti rá magát azonnal a petéivel. 

Ebben az évben a répamagokat száraz homokkal és salátamagokkal vegyítettem. Összeráztam egy befőttes üvegben. Sokak tanácsára így nem jut olyan sok kis mag egy helyre, illetve a salátamagok hamarabb kelnek, jók lesznek sorjelzőknek. Könnyebb lesz a fennmaradó területet kapálni, gazolni.

  A petrezselyem magocskákat 12 órára vízbe áztattam, hogy a növekedést gátló hormontól megszabaduljanak. Állítólag így hamarabb fejlődnek majd növénnyé.

Tavaly az epresünk kiszáradt, mert a kútból sajnos rájuk már nem jutott víz. A múlt héten egy kedves ismerősömtől kaptam palántákat, így nem kell nélkülöznünk teljesen a kedvenc gyümölcsömet. 

Az eper mellé is ültettem dughagymát, bár inkább fokhagymát kellett volna, hogy a kártevőktől kímélje a növényt. A borsóhoz csombort szerettem volna társítani, de nem sikerült vásárolnom. Pedig ő lett volna a borsó védőnövénye. Tavaly bőségesen tudtam szárítani belőle. A székelykáposztához és töltött káposztához nélkülözhetetlen kellék. 

  Nagyon várom, hogy idén milyen lesz a spenótszüret, mert az elmúlt években a hangyák mindig letámadták a gyarapodó soromat, pedig a családunk imádja az ebből készülő főzeléket. A biztonság kedvéért mángoldot is vetettem. Hátha az egyik bejön. Minden évben más és másban bővelkedik a kert. Amiben mindig bőség van, az a paradicsom. Készítek is belőle sokfélét: paradicsomlevet, ketchupot, pizzaszószt, lecsót, zöld paradicsom lekvárt és chutneyt. Az aszalt paradicsom pedig a terveimben szerepel.

  Tavaly például egy spárgatök sem fejlődött ki. Előző években pedig bőségesen tudtunk raktározni a fagyasztóba úgy, hogy még ajándékoztunk is bőven. A cukkini is nagyon hálás növény. Rengeteg finom fogás készíthető belőle: cukkini leves, főzelék, fasírt, lepény, palacsinta, rakott, rántott, töltött cukkini. Barátnőm lekvárt is szokott főzni belőle. Ennél a lekvárnak a testét képezi a cukkini, a citrom pedig ízesíti azt.

  Az elmúlt évben a cékla-, saláta-, és retektermés is bőséges volt. Sajnos a káposzták fejlődéséhez nem volt megfelelő az időjárás. A karalábé viszont szépen kifejlődött. A káposztalepkéket még semmivel sem sikerült távol tartanom. Pedig kipróbáltam a fehér tojáshéj tippet is, de nem arra rakták a petéket.

  A kártevők távol tartására még körömvirágot ás büdöskét ültetek. A körömvirágok már most bujkálnak a földből, rendkívül gyönyörűek. Mindig túlélik a telet. Évelő. A büdöske viszont nem .

  A fűszer- és gyógynövénysoromban orvosi zsálya van, menta, kerti kakukkfű, mellé citromfűmagokat vetettem. Tervezem a lestyán, bazsalikom, tárkony, zsázsa vetését. A magokat már be is szereztem.

  Lassan szedhetjük a csalánt, hogy „permetlevet” készítsünk a növények számára. Egy vödröt teleszedünk csalánnal és vízben áztatjuk 10-12 napig, majd leszűrjük és permetezünk vele. Az ifjú paradicsompalánták nagyon hálásak érte. Persze a többi is. Erőt ad az összes növénynek.

  Tavaly szalmával borítottam a palántás ágyásaimat, a paradicsomokat, paprikákat, karalábét, kelkáposztát, fejes káposztát, uborkát. Abban a száraz időben nedvesen tartotta a földet, gazolni is könnyebb volt. Az uborkanevelés nálam egy kicsit még problémás. Az utóbbi 2 évben megkeseredett és fogyaszthatatlanná vált. Nem tudja valaki mivel rontottam el? Szívesen fogadnám a bevált praktikákat!

  

  Anita, kertmesterem, köszönök mindent! A drága nagymamikádnak is!

A mai motivációhoz pedig nagyban hozzájárult a Herbáció újság 
( http://www.erdokincse.hu/ ), illetve Vámosi Nóra www.fittnok.hu oldala. Tervezem a pitypang gyűjtését, hogy szirupot készíthessek belőle, valamint kedves fenyők, várom a rügyeiteket, hogy szüretelhessek !

Ölellek Benneteket napfényes szeretettel: Amelie