Szeretetillat

     

                                                                                                    
"Elegendő emlékezetünk mélyén  
 Megkeresni a magunk angyalát
 Hogy szárnyakra leljünk
 És felemeljük a világot."

 ( Gilbert Zufferey )  

                                                                                                         

Ez az év valahogy más, mint a többi. Van egy magával sodró örvénye, amely köröttem kering. Olykor elkap,felemel, megráz...Van egy markáns tükör, mely az igaz benső képét formázza, követeli. Van valamiféle pozitív szeretetország illat, mely folyton elborít ...Tettekre sarkall, súg a fülembe: menj, menj az úton! Olvass, tanulj, fejlődj! Légy azzá, aki vagy! Szeresd magad és szeresd a világot! Csak kérlek, indulj már el, ne toporogj! Merj!
 Feszít egy belső érzés. Érzem, egyre közelebb kerülök isteni valómhoz. Érzem a szeretet melegét! Tudom, hogy valami nagyszerű kiteljesedés várat magára. Már csak néha-néha áll meg küszöbömön a félelem. Ha meg is áll, tovahalad hamar...Még csak a tekintetem sem kíséri. 
Keresem a jót, a szeretetet, a jobbat, a szebbet. Az igazabbat!  A valódi értéket kutatom mindenben. Egyenesen vágtatok utána. Keresem azokat az embereket, melyek szemében megcsillan a csintalan, gyermeki szeretet. Azokat az embereket gyűjtöm magam köré, akik mellett önmagam lehetek. Egy örök kíváncsi, szeretni és tanulni vágyó, boldog gyermek. Szomjazom azokat a visszacsatolásokat, melyek puhán simogatják a lelkemet. Melyek rezgése elringat egy boldog ladikon. Úgy szeretném hallani a mennyek dallamát itt, a Földön! Érezni az angyalok simogatását, látni önfeledt táncukat.  
Eközben az úton próbálok palackba zárni mindent. Egy pitypangot, egy útifüvet, egy fenyőrügyet; hogy magam mellett tartsam. Hogy elkísérjenek, őrizzék a szeretetpillanatok rezgését, ízét. 
Érzem az emberek belső sóvárgását a szeretet iránt, a változás iránt. Érzem a félelmeiket, fájdalmaikat is, sokszor mintha a sajátom lenne. Segítenék, utat mutatnék, de még sok a csukott szem, a bezárt szív, az ökölbe zárt kéz, a süket fül. És kevés a tudás! Tanulnom kell! 
De a levegőben örvénylik a változás. Érzitek a szeretet illatát?